1995 óta a pénzpiacon

Értékpapír számla

Értékpapír számla

Mi az értékpapír számla?

A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás (hasonlatos a bankszámlához, csak pénz helyett értékpapírokkal). Ahhoz, hogy befektetési alapot vásároljon, kell rendelkezzen egy értékpapír számlával is. Ez olyan, mint egy bankszámla, csak pénz helyett értékpapírokat tartanak rajta nyílván.

A megtakarítások egyik formája, ha különböző befektetési eszközökbe tesszük a pénzünket. Így lehetőségünk van nagyobb nyereséget összehozni rövidebb idő alatt is, de nagyobb kockázattal is jár, mint egy egyszerű banki betét. Ilyen befektetési eszközök lehetnek az értékpapírok is. Milyen formái ismertek, és melyik mire jó?

Állampapírok

Az állampapírokat az állam bocsátja ki, melynek az a célja, hogy az államháztartást finanszírozzák. Az elmúlt időszakban a lakosság részére is kibocsátott magas kamatozású állampapírok is ilyenek. Közös jellemzőjük, hogy a tőke és a kamat visszafizetésére az állam garanciát vállal. (Az állam fizetőképességére és készségére azonban nincs garancia….) Normális helyzetben az állampapírok alacsony kockázatú befektetésnek számítanak. Éven belüli formájuk a Kamatozó kincstárjegy és a Diszkont kincstárjegy. 1-2 évre váltható a Kincstári Takarékjegy, hosszabb távra (3-15 év) a Magyar Államkötvény.

Kötvények

A kötvénykibocsátás célja a gazdálkodáshoz szükséges összegek előteremtése. Csak jogi személyiségű cégek (Kft, Zrt, Nyrt), az állam és az önkormányzatok bocsáthatják ki, legalábbis Magyarországon. Ily módon a kötvények hitelviszonyt testesítenek meg. futamidejük néhány naptól 15-20 évig is terjedhet, egyedileg határozzák meg őket. A kötvényt általában lejáratkor váltják be, azaz fizetik vissza a tőkét. Menet közben azonban kamatot, valamilyen járulékot vagy szolgáltatást nyújtanak. A fix kamatozású kötvénynél a kamatláb a futamidő végéig azonos, azt nem lehet változtatni. Változó kamatozású kötvénynél a kamatot valamelyik bankközi kamatlábhoz szokták kötni.

Részvények

A részvény tagsági és vagyoni jogokat biztosít tulajdonosának. A részvény tulajdonosa a részvény összegének erejéig felel a gazdasági társaság kötelezettségeiért. A részvényes joga, hogy részt vegyen a társaság közgyűlésein, ott szavazzon, indítványt tegyen. A részvényes haszna, hogy – sikeres gazdálkodás esetén – osztalékhoz jut. Kára, hogy elveszti a befektetett pénzét, ha a cég tönkremegy. A részvényt a gazdasági társaság nem váltja vissza, de másnak eladni lehet. A részvényből származó haszon a legkevésbé kiszámítható, a cég működésétől függ. Épp ezért lehet egyik évben kifejezetten magas, másik évben alacsony az osztalék.

Befektetési jegyek

A befektetési alap egy pénzösszeg. Ezt hozza létre a befektetési alap kezelője, ami egy olyan társaság, ami erre a célra alakult. Kitalálja, hogy mire gyűjtik a pénzt, mi a befektetési alap célja, hogy működik, mik a befektetés szabályai. Gyakorlatilag egy előre meghirdetett célra összegyűjtik a befektetők pénzét, és az így létrejött összeget az előre meghatározott célnak és szabályoknak megfelelően fektetik be. A pénz összegyűjtésének a módja a befektetési jegy. Ezt lehet megvásárolni többnyire a letétkezelőtől. A letétkezelő egy olyan hitelintézet, amelyik a befektetési alapkezelőtől függetlenül végzi az értékpapírok őrzését, vezeti az alap pénz- és értékpapírszámláját és értékesíti a befektetési jegyeket. De a mögöttes vagyon befektetését az alapkezelő végzi!

Összefoglalva az eddig leírtakat, ha értékpapírt szeretne venni, akkor ahhoz értékpapír számla nyitásra van szüksége egy befektetési szolgáltatónál. Ez lehet egy bank is. Az értékpapír számla mellett szüksége lesz egy forint fizetési számlára is, az elszámolás lebonyolításához. Az értékpapír számlán történik az értékpapírok nyilvántartása. Ezt nevezik szaknyelven összevont értékpapírszámlának.

Ne habozzon! Fektessen Ön is állampapírokba, befektetési alapokba vagy akár részvényekbe!